Szeretettel köszöntelek a Bútorfestés közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Bútorfestés vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Bútorfestés közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Bútorfestés vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Bútorfestés közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Bútorfestés vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Bútorfestés közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Bútorfestés vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek
|
A XVIII. század első felében kialakult szlovák települések - s egyúttal a magyarországi nemzetiségi települések - egyik legjellegzetesebb típusát a mezővárosok vagy mezővárosi fejlődést magukban hordozó települések alkották: Békéscsaba, Mezőberény, Szarvas és Tótkomlós.
Bútorok
A Békés megyei szlovák népi bútorok legrégebbi fajtáját a Nógrádból, Gömörből hozott tölgyfából ácsolt, hornyolt technikájú rovott archaikus, geometrikus díszű, gyakran emberábrázolásos kelengyés ládák képviselték. A felvidéki szülőföld hagyományait fenntartó ügyes kezű gazdák maguk is elkészítették a XIX. század közepéig az ácsolt ládákat, szkrinyákat. A XVIII. század végére Tótkomlóson és Békéscsabán létrejött megyénk két jeles bútorkészítő központja, ahol a templomi berendezéseket faragó, Európában jártas német mesterek és hódmezővásárhelyi asztalosműhelyek hatására önálló helyi stílust teremtettek. Munkáik megfelelnek az Alföld-szerte ismert típusoknak, ugyanakkor cizellált, domború és áttöréses faragásukkal, gazdag színezésükkel jellegzetes gót betűs felirataikkal érett művészi kivitelezést valósítottak meg. Az 1780-as évekből fennmaradt korai békéscsabai és komlósi trónszerű gondolkodó székek, támlás székek, rengő padok és tükrösök reneszánsz formavilágot, a tótkomlósi csavart oszlopos mennyezetes ágyak és tékák barokkos díszítésmódot tükröznek, ekkor a komlósi bútorok uralkodó színe sötétkék, virágozásuk zöld, piros, fehér, sárga, ritkábban barna. A XIX. század második felétől mindinkább megjelent a világoskék és zöld alapszín, a dús faragást háttérbe szorította a festett virágozás.
ablak
Származási hely: Tótkomlós
Technika: A szoba folyósóra nyíló ablaka, kerete fenyőfa, külső tábláján kézzel festett virágmotívum.
Méret: Sz: 99 cm H: 105 cm
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!