Szeretettel köszöntelek a Bútorfestés közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Bútorfestés vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Bútorfestés közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Bútorfestés vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Bútorfestés közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Bútorfestés vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Bútorfestés közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Bútorfestés vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
nyitva tartás | térkép |
A
muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a
közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012.
évi CLII. törvény 30.§-a alapján a megyei múzeumok vidéki tagintézményei
2013. január 1-től a helyi önkormányzatok fenntartása alá kerülnek. A
kiállított műtárgyak az állam tulajdonában vannak. A fenti törvény
alapján a Sukorói Néprajzi Házat Sukoró Község Önkormányzata tartja
fenn, ill. üzemelteti. A szakmai felügyeletet a Szent István Király
Múzeum gyakorolja.
További információt a nyitva tartásról és az árakról a sukorói önkormányzattól kaphatnak.
Telefon / fax: 06-22/598-007, 06-22/475-521
E-mai: spolghiv@t-online.hu
A Velencei-tó északi partján, a
Velencei-hegység gránitsziklás juhlegelői, erdői és szőlői
között találjuk a népi építészeti emlékekben gazdag Sukoró
községet. Sokorón két évtizeddel ezelőtt még egész házsorokat
láthattunk fehérre meszelt, sárfalú, nádtetős házakkal. Ma
is ilyen a Szilvás-sor, amely az 1848-as pákozdi csatát
előkészítő haditanács színhelyéül szolgáló sukorói
református templomtól indul a borjúvölgyi pincesoron
keresztül a Meleg-hegy felé. A székesfehérvári István Király
Múzeum itt rendezte be Fejér megye első szabadtéri néprajzi
múzeumát, a Néprajzi Házat, amit 1967-ben nyitott meg
Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató. A Szilvás-sor házaiban
hajdan zsellérek laktak, a Néprajzi Ház (Szilvás-sor 7.) is
jellegzetes zsellérház. Egykori tulajdonosai legfeljebb egy
hold szántófölddel és kis darab szőlővel rendelkeztek.
Napszámosmunkából éltek, nyáron aratni, csépelni jártak a
Mezőföld uradalmi pusztáira.
A sárfalú, nádtetős ház koráról az első szoba
gerendájába vésett 1863-as évszám tanúskodik. Az udvarról egy
keskeny gádoron keresztül léphetünk be a nyitott kéményes
konyhába, innen az első- és a hátsó szobába. Ezekben a
helyiségekben a ház eredeti, az utolsó tulajdonostól ránk
maradt berendezését, bútorait, tűzhelyeit láthatjuk. E
tárgyegyüttest egészítette ki Sukorón gyűjtött tárgyakkal
Pesovár Ferenc néprajzkutató, a Néprajzi Ház megteremtője,
berendezője.
A konyha belső felére a boltozatos nyitott kémény
borul, a ház valamenynyi tüzelőberendezése ehhez
kapcsolódik. Alatta jobb oldalon a rézüstben való főzésre
szolgáló katlan és a hátsó szoba kemencéjének fűtőnyílása
látható. A tűzhelyen találjuk a régi sütés-főzés fontos
eszközeit a vasháromlábat, a háromlábú cseréplábast, a
hatalmas kétfülű, kívül mázatlan cserépfazekakat, az
ugyancsak cserépből készült kacsasütőt. A konyha hátsó falát
színes, keménycserép tányérok díszítik. Alattuk a vizespad és
a fából készült hatalmas krumplinyomó áll. A konyha belső
felét a pitvartól elválasztó falra, a nyitott kémény
boltozatát tartó gerendára erősítették a fazekaspolcot.
Rajta kisebb-nagyobb, belül sárgamázas, kívül mázatlan vagy
sárga, barna, zöld csíkos tűzálló fazekak, belül sárga-, kívül
zöld mázas tejesköcsögök sorakoznak. A tűzhelyen és a
fazekaspolcon látható edények a Dunántúl híres
fazekasközpontjában, a közeli Csákváron készültek.
Az első szobában a festett sarokpad előtt, a szőttes
karácsonyi abroszszal letakart fiókos asztal áll. Felette a
falon szentképek lógnak. Az ablaktól jobbra a virágosra
festett ruhásszekrény helyezkedik el, ajtóin a Szabó
Erzsébet ANNO 1860 felirattal. A szekrény tetejére színes
üvegpoharakat, porcelánbögréket állítottak. A szoba jobb
oldalán a fal mellett húzódó két magasra vetett ágy előtt
sorakoznak a kukoricacsuhéval befont székek és egy talpas
bölcső. Az első szoba jobb sarkába a vályogból rakott tűzhely
épült. A bal sarokban a korábban ruha tárolására szolgáló
vésett és festett díszű láda és a szintén kukoricacsuhéval
befont ülőlapú karosszék kapott helyet.
A hátsó szoba sarkában emelkedik a konyhából fűthető,
vályogból rakott, hasáb alakú kemence, a hozzáépített,
főzésre szolgáló takaréktűzhelylyel. Az ajtó mellett jobbra
az apróbb tárgyak elhelyezésére szolgáló, falba mélyített
vaklik érdemel figyelmet. A hátsó szoba egyszerű
berendezése azt a világot tükrözi, amelyben a ház utolsó
tulajdonosa, későbbi gondnoka, egy szegény falusi
özvegyaszszony, az 1960-as, 1970-es években élt.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!